Íves papírok méretét milliméterben adják meg, másik komoly jellemzőjük az anyagösszetétel és a gramm súly. Az „A”-s és „B”-s méretek íves nyomdai papírméretek, a „C”-s méretek boríték méretek.
| „A” méret | „B” méret | „C” méret | |||
|---|---|---|---|---|---|
| A0 | 841 x 1189 | B0 | 1000 x 1414 | C0 | 917 x 1297 |
| A1 | 594 x 841 | B1 | 707 x 1000 | C1 | 648 x 917 |
| A2 | 420 x 594 | B2 | 500 x 707 | C2 | 458 x 648 |
| A3 | 297 x 420 | B3 | 353 x 500 | C3 | 324 x 458 |
| A4 | 210 x 297 | B4 | 250 x 353 | C4 | 229 x 324 |
| A5 | 148 x 210 | B5 | 176 x 250 | C5 | 162 x 229 |
| A6 | 105 x 148 | B6 | 125 x 176 | C6 | 114 x 162 |
| A7 | 74 x 105 | B7 | 88 x 125 | C7 | 81 x 114 |
| A8 | 52 x 74 | B8 | 62 x 88 | C8 | 57 x 81 |
| A9 | 37 x 52 | B9 | 44 x 62 | C9 | 40 x 57 |
| A10 | 26 x 37 | B10 | 31 x 44 | C10 | 28 x 40 |
Az erdők kivágása után különböző módszerekkel megtisztítják a nem fűtőanyagként hasznosítandó, jó minőségű fatörzset (luc-, jegyenye- és erdeifenyő, nyárfa, nyírfa, bükk), kivágják belőle az építőanyagnak használható gerendákat, deszkákat, léceket, a maradékot ledarálják és kinyerik belőle a ragasztót. Ezt mindenféle adalékanyagokkal és vízzel vegyítik, hogy a többször átdarált papírforgáccsal keverve minél egyenletesebb felületet nyerjenek. Sok-sok hengeren keresztül átpréselve, majd megszárítva a felületet hosszú papírtekercsek kapnak, amit utána méretre darabolnak.
Már meglévő papíráru újrahasznosítása hasonló módon zajlik, ott a szennyező anyag nem a kéreg, hanem a rajta lévő tinta, grafit és színezőanyagok. Aprítás után ugyanúgy a fákból kinyert ragasztóanyaggal (cellulóz) vegyítik és sajtolják, hogy új életet élhessen. Sajnos ezek a papírok gyakran maradnak szennyezettek (a szép fehér szín nem jellemzőjük), felületük érdesebb, nehezebben tudják rá felhordani a festéket a nyomtatók és nem is olyan tartósak, mint csak fából készült társaik. Ugyan nyomdai felhasználásra nem tökéletesek, írólapnak, kreatív papírnak és egyéb papírárunak tökéletesen megfelelnek.