Nyomdai mérettáblázat és a papír története

Íves papírok méretét milliméterben adják meg, másik komoly jellemzőjük az anyagösszetétel és a gramm súly. Az „A”-s és „B”-s méretek íves nyomdai papírméretek, a „C”-s méretek boríték méretek.

„A” méret		„B” méret		„C” méret
A0	841 x 1189	B0	1000 x 1414	C0	917 x 1297
A1	594 x 841	B1	707 x 1000	C1	648 x 917
A2	420 x 594	B2	500 x 707	C2	458 x 648
A3	297 x 420	B3	353 x 500	C3	324 x 458
A4	210 x 297	B4	250 x 353	C4	229 x 324
A5	148 x 210	B5	176 x 250	C5	162 x 229
A6	105 x 148	B6	125 x 176	C6	114 x 162
A7	74 x 105	B7	88 x 125	C7	81 x 114
A8	52 x 74	B8	62 x 88	C8	57 x 81
A9	37 x 52	B9	44 x 62	C9	40 x 57
A10	26 x 37	B10	31 x 44	C10	28 x 40

Az erdők kivágása után különböző módszerekkel megtisztítják a nem fűtőanyagként hasznosítandó, jó minőségű fatörzset (luc-, jegyenye- és erdeifenyő, nyárfa, nyírfa, bükk), kivágják belőle az építőanyagnak használható gerendákat, deszkákat, léceket, a maradékot ledarálják és kinyerik belőle a ragasztót. Ezt mindenféle adalékanyagokkal és vízzel vegyítik, hogy a többször átdarált papírforgáccsal keverve minél egyenletesebb felületet nyerjenek. Sok-sok hengeren keresztül átpréselve, majd megszárítva a felületet hosszú papírtekercsek kapnak, amit utána méretre darabolnak.

Már meglévő papíráru újrahasznosítása hasonló módon zajlik, ott a szennyező anyag nem a kéreg, hanem a rajta lévő tinta, grafit és színezőanyagok. Aprítás után ugyanúgy a fákból kinyert ragasztóanyaggal (cellulóz) vegyítik és sajtolják, hogy új életet élhessen. Sajnos ezek a papírok gyakran maradnak szennyezettek (a szép fehér szín nem jellemzőjük), felületük érdesebb, nehezebben tudják rá felhordani a festéket a nyomtatók és nem is olyan tartósak, mint csak fából készült társaik. Ugyan nyomdai felhasználásra nem tökéletesek, írólapnak, kreatív papírnak és egyéb papírárunak tökéletesen megfelelnek.