Íves papírok méretét milliméterben adják meg, másik komoly jellemzőjük az anyagösszetétel és a gramm súly. Az „A”-s és „B”-s méretek íves nyomdai papírméretek, a „C”-s méretek boríték méretek.

„A” méret „B” méret„C” méret
A0841 x 1189B01000 x 1414C0917 x 1297
A1594 x 841B1707 x 1000C1648 x 917
A2420 x 594B2500 x 707C2458 x 648
A3297 x 420B3353 x 500C3324 x 458
A4210 x 297B4250 x 353C4229 x 324
A5148 x 210B5176 x 250C5162 x 229
A6105 x 148B6125 x 176C6114 x 162
A774 x 105B788 x 125C781 x 114
A852 x 74B862 x 88C857 x 81
A937 x 52B944 x 62C940 x 57
A1026 x 37B1031 x 44C1028 x 40

Az erdők kivágása után különböző módszerekkel megtisztítják a nem fűtőanyagként hasznosítandó, jó minőségű fatörzset (luc-, jegyenye- és erdeifenyő, nyárfa, nyírfa, bükk), kivágják belőle az építőanyagnak használható gerendákat, deszkákat, léceket, a maradékot ledarálják és kinyerik belőle a ragasztót. Ezt mindenféle adalékanyagokkal és vízzel vegyítik, hogy a többször átdarált papírforgáccsal keverve minél egyenletesebb felületet nyerjenek. Sok-sok hengeren keresztül átpréselve, majd megszárítva a felületet hosszú papírtekercsek kapnak, amit utána méretre darabolnak.

Már meglévő papíráru újrahasznosítása hasonló módon zajlik, ott a szennyező anyag nem a kéreg, hanem a rajta lévő tinta, grafit és színezőanyagok. Aprítás után ugyanúgy a fákból kinyert ragasztóanyaggal (cellulóz) vegyítik és sajtolják, hogy új életet élhessen. Sajnos ezek a papírok gyakran maradnak szennyezettek (a szép fehér szín nem jellemzőjük), felületük érdesebb, nehezebben tudják rá felhordani a festéket a nyomtatók és nem is olyan tartósak, mint csak fából készült társaik. Ugyan nyomdai felhasználásra nem tökéletesek, írólapnak, kreatív papírnak és egyéb papírárunak tökéletesen megfelelnek.